Egyházaskesző község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Veszprém megye
Kistérség: Pápai kistérség
Lakosság: 602 fő
Terület: 20.12 km²
Népsűrűség: 29,92 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 89

Fekvése

Pápától északnyugatra 15 km-re fekszik falu. Északra a Rába folyó, keletre a Marcal folyó folyik. (GPS: N47, 24, 980 E17, 19, 630)

Közeli települések

Várkesző, Nemesgörzsöny.

Története

A Veszprém-Vas-Győr megyehatárok közelében, a Rába és a Marcal között fekszik a 620 főt számláló község. Neve az ótörök eredetű Keszi törzsnévből származik, s mivel egyházas, templomos hely volt, ezért kapta az egyházas előnevet. Első okleveles említése 1361-ből származik, Várkeszővel együtt. A győri püspökség tulajdona volt, a keszői várhoz tartozott. A földművelésen kívül kosárfonással, kenderfonással és szövéssel is foglalkoztak. Római katolikus temploma késő barokk stílusban épült 1782-ben. Műemléke még a templom mögötti parkban lévő Szentháromság-szobor, melyet 1896-ban ezredévi emlékül a teljes Szentháromság tiszteletére állítottak. A településen több népi műemlékház volt, alig maradt meg néhány belőle. Ilyen pl. a Kossuth u. 91. sz. alatti, mely fésűs beépítésű ház, homlokzata oromzatos, 1892-es évszámjelzéssel.

A Keszi törzsről

Egyes faluneveinkben mind a mai napig él a törzsek neve. A törzsneveinkből származó faluneveinkről készült számvetés szerint nagyjából egyforma számban maradtak reánk Kabar, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi, tehát a Megyer név nem játszik kiemelkedő szerepet. Mégis, hogy történt, hogy a Megyer után magyarnak nevezzük magunkat, ezt nem tudjuk. Az elmélet, hogy ez lett volna a vezértörzsünk, nagyon is lehetséges. Van továbbá három településnevünk, amely bizonyosan nép- vagy törzsnév volt, és faluneveinkben ugyanolyan szétszórtan jelenik meg, mint az ismert törzsnevek. Ezek: Tárkány, Varsány és Székely. "E három törzzsel tíz törzsre egészül ki a honfoglalók népe, s nyilván nem véletlen, hogy az onogur név (tíz törzset jelent törökül) is tíz törzsről vall" – írja László Gyula. A Megyer törzs, amelybe Árpád nemzetsége is tartozott és amely a hét szövetkező törzs között feltehetőleg a leggazdagabb és legerősebb, az ország kellős közepét foglalta el: Fejér, Tolna, Veszprém, továbbá a későbbi Pest megye, a Balaton déli partja, a Bodrog vidéke és a Tisza középső folyása táját ülte meg. Árpád a dunai síkságon ütött szállást. Hun szokás szerint az ő szálláshelyét is Fehérvárnak nevezték. (A hely, ahol megtelepedett, különlegessé, szakrálissá, majd a keresztény korban, amikor a törzsi szervezet tudata már elhalványult, és amikor Fehérvár jelentőségét egy keresztény értelemben "szent" Árpád-ivadék, István fokozta, királyi törvénylátó és temetkező hellyé vált.) A nomád törzsszövetségeknél általában a törzsek körbeölelték a fejedelmi törzs szállásterületét. Az elfoglalt területeket megerősített hatalmas földvárakkal védték minden irányból a természetes átjárók mentén. A Keszi törzs a honfoglalás után az erdélyi részeken telepszik le, az onogurság legközvetlenebb rokonait jelentő "székelyek" között, akik a hagyomány szerint "hét emberöltővel a magyar honfoglalás előtt" vándoroltak a Kárpát-medencébe. Míg a keleti határt a gyula törzse, a Keszi védi, a nyugati határ déli szakaszára – Győr központtal – a Nyék, északi szakaszára pedig a Kéri kerül. Az északi határt az avar csatlakozottak védik. Csak a déli határra kerül szabir törzs (Jenő), az is csak azért, mert oda nem jut csatlakozott. Olvashatni azonban a szakirodalomban ilyet is: "A Keszi és a Jenő törzs eredeti elhelyezkedését nem ismerjük (mivel a Keszi törzs legsűrűbb kirajzását az eredeti szállásterületéhez közel eső vidékre bocsátotta, a törzset a Fertőnél és a Szigetköz, Rábaköz táján kellene keresnünk)", illetve: "A Nyék törzs első, Tisza-Maros vidéki telephelyét majd csak 900 után cseréli fel végleges dél-dunántúli (Somogy, Zala, Vas) szállásvidékével, talán 907-ben, amikor Levente elsőszülöttje, Bogát teljes korát eléri s átveszi a törzs vezetését". A Kürt(gyarmat) törzs a Dráva-torkolat tájékán települt le, szállása a Duna másik partjára is átterjedt. Bács tájékán a Gyarmat-törzsbeliek kirajzó telepét találjuk.

Nevezetességei

Római katolikus templom.

Templom

Híres emberek

Élő Árpád

Itt született 1903. augusztus 25-én sakkozó, fizikus, sportvezető, az Élő-pontszámok rendszerének kidolgozója.

KESZEY VINCE

Egyházaskesző 1883. október 25. – Budapest,?

A földbirtokos családból származó fiút szülei papi pályára szánták. Nagybátyja tanácsára azonban a szombathelyi gimnáziumi évek után Pápán a közismert "Griff" szállodában lett tanonc, majd, mint segéd ugyanott alkalmazásba állt. Szakismereteit Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Svájc nagyobb városainak legelőkelőbb üzemeiben gyarapította. 1912 júliusában vette át az 1893-ban alapított Rákóczi út 44. szám alatti vendéglőt Kaszás Lajostól, "amelyet [Keszey] szorgalma, előzékenysége, úri modora, jó konyhája, kiváló borai és szaktudása Budapest első üzemei közé emelte." – írta a Szállodás és Vendéglős Évkönyv 1928-ban. Kartársai elismerését jelentette, hogy 1919 decemberében egyhangúlag megválasztották a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete elnökévé. Munkássága alatt fogadták el, és miniszteri rendeletben szabályozták 1920 szeptemberében, hogy a vendéglősipar képesítéshez kötött iparok közé tartozzon. 1920-ban a Magyar Szállodások Vendéglősök és Korcsmárosok Országos Szövetségének újjászervezése után, annak elnöki tisztét is elvállalta. Vendéglője kiváló magyaros konyhájáról volt híres, Keszey megkülönböztetett vendégeinek személyesen vitte ki a velős csontot sok rajta felejtett hússal. Hamarosan ideszoktak a szomszédos Orient Szállóból a Pósa Asztaltársaság tagjai, akinek elnöke Pósa Lajos költő volt, tagjai: Ambrus Zoltán, Endrődy Sándor, Gárdonyi Géza, Kassai Vidor, Rákosi Viktor és sokan mások, összesen mintegy kétszázan. Ide jártak a Nemzeti Színház művészei is. Keszey vendéglős évtizedeken át 2-2 színi növendéket ingyen ebédeltetett. Vidéki úri társaságok is igen kedvelték. Itt dolgozott sokáig Venesz József. A vendéglőt az 1950-es években átépítették, majd a rendszerváltás előtt, mint "Emke Bisztro" működött az étterem.

Következő községek

További községek